Vyše sto žiakov zo základnej školy s vyučovacím jazykom maďarským v Šamoríne sa mohlo koncom januára a začiatkom februára zúčastniť workshopov zameraných na geológiu Dunaja. Projekt bol podporený z Programu spolupráce Interreg V-A Slovenská republika – Maďarsko z rozpočtu Európskeho fondu regionálneho rozvoja (ERDF).
Ako informoval Lajos Tuba z Regionálnej rozvojovej agentúry Šamorín, interaktívne workshopy sa realizovali v rámci projektu NAT-NET 2 (Príprava Prírodného parku Szigetköz – Žitný ostrov a realizácia ďalších spoločných iniciatív ochrany prírody).
Mesto na svojej webstránke uviedlo, že žiaci sa učili o geologickej stavbe podunajských pohorí v úseku od Čierneho lesa k Burde (maďarsky Börzsöny) a v závere tejto interaktívnej výuky už sami vedeli odhadnúť pôvod štrkov z prichystanej zbierky kameňov nazbieraných na brehu Dunaja. Tieto štrky sú totiž odkazom hôr z horného úseku toku rieky.
Po získaní prehľadu o tvorbe usadených, premenených a magmatických hornín sa deti naučili charakterizovať desať najdôležitejších hornín, respektíve ich pozostatky – štrky vyskytujúce sa v povodí Dunaja. Po vyvrásnení Álp už dva milióny rokov odteká z veľhôr také množstvo vody, že musela vzniknúť rieka rozmerov Dunaja na ich odvedenie. Rieka odbočila na územie dnešného Slovenska (Devínska brána) a k maďarskej oblasti Dunakanyar až neskôr, pred 500.000 rokmi. Počas tohto obdobia sa v oboch oblastiach zdvihli okolité pohoria o viac ako sto metrov a rieka sa zarezala do podložia. Takto bola schopná po prielome Devínskej brány uložiť obrovský náplavový kužeľ, na povrchu ktorého leží v súčasnosti Žitný ostrov.
Text správy v maďarskom jazyku.
A somorjai (Šamorín) magyar tanítási nyelvű alapiskola több mint száz diákja vett részt a Duna geológiájáról szóló műhelyfoglalkozásokon, melyeket január végén és február elején tartottak. A projektet az Európai Régiófejlesztési Alap (ERDF) támogatta az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország határon átnyúló program keretében.
Tuba Lajos, a Somorjai Régiófejlesztési Központ munkatársa elmondta: az interaktív műhelyfoglalkozások a NAT-NET 2 projekt részeként valósultak meg (A Szigetköz-Csallóköz Natúrpark előkészítése és további összehangolt természetvédelmi kezdeményezések megvalósítása).
A város a honlapján arról tájékoztatott, hogy a diákok a Fekete-erdőtől a Börzsönyig megismerték a folyó menti hegyek geológiai felépítését, és az interaktív oktatás végén már maguk is meg tudták határozni, hogy a Duna- partról összegyűjtött kavicsok a Felső-Duna melyik részéről származhatnak. Az üledékes, metamorf és magmás kőzetek képződésének folyamatát tanulmányozva tehát megtanulták felismerni a folyó vízgyűjtőjében előforduló tíz legfontosabb kőzetet, illetve a belőlük keletkező kavicsokat.
Az Alpok 2 millió évvel ezelőtti keletkezése óta annyi víz zúdul le a hegyekből, hogy egy Duna méretű folyóra van szükség az elvezetéséhez. A folyó csak félmillió éve változtatta meg a folyásirányát a mai Szlovákia területén található Dévényi-kapu és a magyarországi Dunakanyar felé. Ez idő alatt a környező hegyek mindkét helyszínen több mint 100 métert emelkedtek, a folyó azonban mederbevágással lépést tartott ezzel. A Dévényi-kapu áttörése után így volt képes lerakni azt a hordalékkúpot, amelynek a felszínén ma a Csallóköz fekszik.
